2019. szeptember 25-én, 16 órától történelmi délutánt tartunk "Az I. világháborút lezáró békék 1919-2019" címmel Kemecsén, a Református Gyülekezeti Házban. Szeretettel várunk mindenkit!
2019. augusztus 26-án a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Honismereti Egyesülettel tartott nyárvégi közös helytörténeti délutánunk témája a hősök emlékének őrzése volt.
A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Honismereti Egyesület tisztelettel hív minden érdeklődőt
2019. augusztus 26-án 14 órára
HŐSÖK NYOMÁBAN című délutánjára
A dédapja miniszterelnök, a nagyapja miniszter, az édesapja pedig polgármester volt az erdélyi bárónak. „Normális embernek tartjuk magunkat, se többnek, se kevesebbnek másoknál.” Az iménti mondatra, amely nemrégiben hangzott el Nyíregyházán, aligha kapná fel a fejét bárki. Kivéve persze, ha egy báró szájából való, ilyen rangú és rendű beszélgetőpartnere ugyanis nem mindennap akad az embernek. Ám a közelmúltban a 47. Országos Honismereti Akadémia záróeseményén első kézből hallhattuk, hogyan éli az életét manapság egy erdélyi főnemes.
Egy nemes minden olyat igyekezett átültetni a királyi udvartartásokból a sajátjába, amivel kiemelkedhetett. Megszólítások, rangok, címek, pecséthasználat és egyéb külsőségek – effélék különböztették meg egymástól az 1351-től 1498-ig a törvény szerint jogilag egységesnek számító nemességet, derült ki tegnap a 47.
A nemességnek döntő szerepe volt abban, hogy nemzetünk fennmaradt – hangzott el az Országos Honismereti Akadémia nyíregyházi nyitónapján. A szakmai nyitó napon Bél Mátyás-díjat vett át a Megyei Honismereti Szövetség örökös, tiszteletbeli díszelnöke, Dr. Szabó Géza.
Szakmai előadások tucatja
A lokálpatriotizmust erősítő rendezvény a helyi közösség érdekében fejti ki tevékenységét. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mindig komoly honismereti munka folyt, aminek most kétszeresen is hangot ad a Honismereti Szövetség. Egyfelől a július 7-én Nyíregyházán nyíló 47. Országos Honismereti Akadémiával, másfelől sok megyéről, megyeszékhelyről szóló írás formájában, a Honismeret című folyóirat 3. számában.
