A lokálpatriotizmust erősítő rendezvény a helyi közösség érdekében fejti ki tevékenységét. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mindig komoly honismereti munka folyt, aminek most kétszeresen is hangot ad a Honismereti Szövetség. Egyfelől a július 7-én Nyíregyházán nyíló 47. Országos Honismereti Akadémiával, másfelől sok megyéről, megyeszékhelyről szóló írás formájában, a Honismeret című folyóirat 3. számában. A szép kivitelű kiadványt a résztvevők között is kiosztják majd a konferencia nyitónapján.

A választott téma legjobb országos és helyi szakértőit nyertük meg.

DEBRECZENI-DROPPÁN BÉLA

Minden mozzanat, amely a Honismereti Szövetség munkájához kapcsolódik, a lokálpatriotizmus megerősítését szolgálja, és azzal a reménnyel próbálják megszólítani a helyi fiatalságot, hogy ennek nyomán egyszer talán a helyi közösségek alkotó tagjaivá válhatnak, megértve a honszeretet fontosságát.

A honismeret ünnepe

– Az akadémia a honismereti család legnagyobb ünnepe, találkozása. Az ország megyéiből és a határon túli területekről érkező honismerők és a helytörténészek ilyenkor eszmét cserélnek, ápolják a kapcsolatokat, mi pedig igyekszünk minél gazdagabb programot összeállítani a számukra – mondta el Debreczeni-Droppán Béla, a szövetség elnöke. – Az idén is a választott téma legjobb országos és helyi szakértőit nyertük meg. Az adott helység történetében mindig fontos szerepet töltöttek be a helyi nemesek, méghozzá aktív, alkotó szerepet, amit érdemes megvizsgálni. Nem volt téma 1990 előtt, vagy éppen torzítva mutatták a nemesség szerepét, de 1990 után sem elégszer foglalkoztunk azzal, mi mindent adott a nemesség Nyíregyházának, a megyének és az országnak. Természetesen nem egy idealizált kép megrajzolása a cél, de mivel a fejlődés, a döntéshozatal és végrehajtás irányítása a hazai nemesség kezében volt, ráadásul közülük többen is példaképül állíthatók, foglalkoznunk kell a témával – tudtuk meg.

Sokat emel a rendezvénysorozat értékén, hogy a fővédnökséget a mai magyar nemesség doyenje, nagykárolyi gróf Károlyi László vállalta magára, és az akadémiát megtiszteli jelenlétével dr. Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere. A szervezők 170–200 vendégre számítanak, és a nyíregyháziak vendégszeretete a garancia arra, hogy jó hangulatú, sikeres konferenciát zárhatnak a jövő hét péntekjén.

Mivel a rendezvény mindenki előtt nyitott, Bene János megyei elnök a programokba is bepillantást engedett. Vasárnap, vagyis július 7-én egy jótékonysági bállal nyitnak az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium dísztermében, ahol a megyei helytörténészek az ismerkedésen túl egy kis tőkére is szeretnének szert tenni a tombolabevételből. A hétfői második napot a konferencia legszebb mozzanatának nevezte az elnök, ahol nemcsak a köszöntők hangzanak el dél­előtt, de a Bél Mátyás-díjat, a Bél Mátyás-emlékérmet és az okleveleket is kiosztják az arra érdemesek között. A találkozó nyitó elő­adását dr. Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum egykori igazgatója tartja, bemutatva a nemesség szerepét. A nap a megyeháza előtt egy jelképes hársfaültetéssel, városnézéssel és egy városi fogadással zárul.

Július 9-én már kora délelőtt komoly szakmai munka veszi kezdetét, ezúttal nyolc előadást hallhatnak az érdeklődők a nemesség szerepének minden szegmenséről, méghozzá különféle korszakokban. A helytörténészek este a Sóstói Múzeumfaluba látogatnak el, hogy másnap – plenáris és szekcióülésekkel – immár helyi szakemberek előadásaival folytatódjon a munka, méghozzá gőzerővel.

Példaképül szolgáltak

Lesz mit megvitatni a szekcióüléseken is, legyen szó mecenatúráról, a nemesség és jobbágyság viszonyáról vagy az épített örökségről, ha hozzávesszük, hogy a megyék között Szabolcsban, utána pedig Szatmárban számlálták a legtöbb nemest, Szabolcsban 25–30 ezret is ismer a történelem belőlük.

– Sokan nem is tudják, hogy a Magyar Tudományos Akadémia megalapításakor egy gróf Vay vagy egy gróf Károlyi az elsők között tette le a maga 30-50 ezer forintos alapítványát. Az is nemrég derült ki, hogy egy nyírbogdányi telekkönyvi ülésen vetették fel először 1859-ben, hogy az akadémiának nincs székháza, vagyis innen indult az első összeírási ív – adott plusz adalékot is a felsoroláshoz a címzetes múzeumigazgató. A csütörtöki nap a kirándulásé, vagyis július 11-én a Nyírségbe, Szatmárba, illetve a Tiszára viszik el a vendégeket, kinek-kinek érdeklődése szerint. Másnap pedig nemcsak az ünnepélyes zárás ideje jön el, de báró Bánffy Farkas beszámol a mai erdélyi arisztokrácia tevékenységéről és életéről is.

Forrás: kelet.hu - Matyasovszki József