Kemecse – Újabb történeti, régészeti és levéltári érdekességekre derül fény a konferencián.

Egy olyan bűvészhez lehet hasonlítani Lucza János Kemecsén élő helytörténészt, aki mindig előhúz valamilyen érdekességet a kimeríthetetlennek tűnő cilinderből. A témák sokaságának felkutatása mellett ráadásul országos és megyei szaktekintélyeket nyer meg előadóknak, ezzel is növelve azoknak a helytörténeti konferenciáknak a színvonalát, amelyeket Kemecse 2005-ös várossá válásának tiszteletére szervez évek óta.

Lelkes és fáradhatatlan munkájának köszönhetően az idén immár a tizenötödik helytörténeti konferenciát rendezi meg a város önkormányzata és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Honismereti Egyesület Évfordulók-sorsfordulók 1849-1919 címmel március 2-án 10 órától a helyi általános iskolában.

Hadügyminiszter – Kemecséről
– Az elmúlt időszakban olyan régészeti és történeti, illetve levéltári újdonságok, érdekességek, kuriózumok láttak napvilágot, amelyek érdemesek arra, hogy egy szélesebb konferencia keretében a nagy nyilvánosság is megismerkedjen velük – mondta el érdeklődésünkre Lucza János, a konferencia főszervezője. – Neves előadók elevenítik fel az érdeklődők számára a Kemecséhez kötődő 1849-es és 1919-es eseményeket. Dr. Kedves Gyula hadtörténész Répásy Mihály emlékét idézi fel. Kevesen tudják, hogy hadügyminiszterként is szolgálta a hazát. A kormányt Szegedre is követte, ahol 1849 nyarán kolerajárvány volt. Ennek esett áldozatul Répásy Mihály is július végén. Az egyetlen honvéd tábornok volt, aki nem érte meg a vereséget. Ha megéli, akkor ő lehetett volna a 14. aradi vértanú. A szegedi belvárosi temetőben helyezték örök nyugalomra, a sírjánál Kossuth Lajos mondott beszédet. Mint ismeretes, 2007. március 14-én a tábornokot újratemettük Kemecsén, ahol minden évben katonai tiszteletadással emlékezünk meg róla a Kegyeleti Parkban. Halálának 170. évfordulójára emlékérem készül, Nagy Lajos szobrászművész vállalta az érme elkészítését. Ennek előkészületeiről Gluchman Gábor, a megyei éremgyűjtők egyesületének elnöke ad majd tájékoztatót a helytörténeti konferencia résztvevőinek. Egy másik előadásban is fontos szerepet játszanak majd az érmék, Iván László mutatja be azokat a helytörténeti érméket, amelyeket a megyei éremgyűjtő egyesület bocsátott ki.

Pályakezdő régészként
– A szabadságharchoz kötődik Tóth Sándor helytörténész, nyugalmazott ezredes előadása is, aki Mikecz Tamás alakját eleveníti fel. A kemecsei születésű Mikecz Tamás 1848 szeptemberében a Szabolcs megyei önkéntes nemzetőrzászlóalj főhadnagya, s az alakulatából szervezett 48. honvédzászlóaljban is főhadnagy. Részt vett Buda bevételében, majd a komáromi vár őrségével együtt tette le a fegyvert. Érdekesnek ígérkezik dr. Németh Péter címzetes múzeumigazgató előadása is, aki pályakezdő régészként részt vett 1967-ben a Mikecz-Répásy család kriptájának bontásakor az ott nyugvó személyek exhumálásában – tette hozzá a rendezvény főszervezője.

Érdekességek 1919-ből
A helytörténeti konferencia két utolsó előadása a megye és Kemecse XX. századi történelmével foglalkozik majd.

Dr. Bene János történész, címzetes múzeumigazgató megyénk 1919-es román megszállását idézi fel, míg Lucza János Kemecse 1919-es életéről szól. A konferencia házigazdája elöljáróban csak annyit árult el, hogy több olyan érdekességről is szó lesz, mint a Vörös Csendőrség. Igen, jól látják olvasóink: Kemecsén nem Vörös Őrség, hanem Vörös Csendőrség működött, ugyanis a városi közgyűlés a politikai változások ellenére is ragaszkodott a régi elnevezéshez. Igaz, ez a rendvédelmi szervezet sem sokáig működött, mert a román megszállás miatt csak pár hétig élt a városban a Tanácsköztársaság.

Forrás: Szabolcs Online www.szon.hu - M. Magyar László